Fűtés klímával, hogyan lehet olcsón klímával fűteni!

Olcsó fűtés klímával


Klíma jósági besorolása

2018. március 01. - olcsónfűtök

Klíma jósági besorolása

Adott a helyiséged mérete és annak lég köbmétere, de tudod, hogy mekkora teljesítményű klímát üzemeltess benne? Ha a válaszod nem, vagy talán, akkor feltétlen olvasd el az alábbiakat.

Most hogy már eldöntöttem, hogy a Daikin márkát választom, a következő feladat az elképzelésemnek megfelelő típust kiválasztása volt. Több webáruházban nézegettem a márka termékeit, és mivel a cég termékei elég nagy skálában megtalálhatóak, így az első nem feltűnő (már nekem) részletekben kerestem a különbségeket. Bízva abban, hogy találok valamit amibe kapaszkodhatok, a választásom során.
Pl. ilyenekről addig mit sem tudtam, hogy COP, SCOP vagy EER, SEER értékeket miért is tüntetik fel a termékek mellett melyeknek mértékegységét kW-ban számolják. Elkezdtem keresgélni és rá is találtam (már nem is emlékszem hányadik oldal megnyitása után) a pontos jelentésükre.

Itt említeném meg, hogy sok klímát kínáló webáruháznak csak némelyike tudatja ezt a látogatóival, leendő vásárlóival. Pedig ezen adatok ismeretében, sokkal könnyebben tudna az ember választani. Mint ahogy az autógumiknál is kötelezővé tették a gyártóknak a termék jósági fokának feltüntetését. Bizonyára mióta ezeket az adatokat a kereskedők is tovább közlik a vásárlók felé, az autógumi piac is érezhető változáson ment keresztül.
Na így van/lesz ez a klímák esetében is. Főleg, hogy ma már a városi felhasználók 25% használja fűtésre is az arra alkalmas klímaberendezését, míg a vidéki klímatulajdonosok esetében ez a szám 5%. Ezek a számok akkor fognak emelkedő tendenciát mutatni, ha kellő tájékoztatásban részesülnek a felhasználók, hogy árammal fűteni nem drága!

Akinek említettem, hogy átálltam az elektromos fűtésre, az első kérdés mindig az volt, hogy nem lesz az drága? Ezt a blogot azért is hoztam létre, hogy adatokkal bizonyíthassam, hogy igenis olcsó árammal fűteni. Természetesen a vásárolt klíma jósági besorolása teszi olcsóbbá ezt a fűtési módozatot.

Na, hogy te, aki ezt a blogot olvasod is megtudd, (ha még nem találkoztál volna vele) ezeknek a mozaikszavaknak a jelentését és jelentőségét, íme a "titok" magyarul, érthetően.

COP: Fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.

SCOP: Szezonális fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott fűtési szezonban, figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat.

EER: Hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros hűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.

SEER: Szezonális hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros hűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott hűtési szezonban, figyelembe véve a meleg és kevésbé meleg napokat.

A klíma jósági besorolása SEER valamint SCOP érték alapján:

SEER

SCOP

 

 

A+++ :            SEER >= 8,5

A+++ :           SCOP >= 5,1

A++ :    6,1 <= SEER < 8,5

A++ :   4,6 <= SCOP < 5,1

A+ :      5,6 <= SEER < 6,1

A+ :     4,0 <= SCOP < 4,6

A :        5,1 <= SEER < 5,6

A :       3,4 <= SCOP < 4,0

B :        4,6 <= SEER < 5,1

B :       3,1 <= SCOP < 3,4

C :        4,1 <= SEER < 4,6

C :       2,8 <= SCOP < 3,1

D :       3,6 <= SEER < 4,1

D :       2,5 <= SCOP < 2,8

E :        3,1 <= SEER < 3,6

E :        2,2 <= SCOP < 2,5


Az interneten találtam táblázatokat, amiket itt meg is osztanék.
Ezen adatok birtokában már szűkült a lehetségesen szóba jövő klímák köre. De jött a következő, eddig ismeretlen műszaki jellemző vagyis mekkora kW teljesítményű gépre lesz szükségem. 

Az első táblázat egy normál felületekkel rendelkező helyiséget vesz figyelembe, míg a második egy extrém (nagy üvegfelület, padlástér stb.) helyzetre közöl adatokat.

NORMÁL

Klíma névleges teljesítménye

Helyiség térfogata (légköbméter)

Helyiség alapterülete (belmagasság 2,7m)

2,5 kW

81 m3

30 m2

3,5 kW

116 m3

43 m2

5,2 kW

173 m3

64 m2

7,1 kW

238 m3

88 m2

10,5 kW

351 m3

130 m2

14,1 kW

470 m3

174 m2

EXTRÉM

Klíma névleges teljesítménye

Helyiség térfogata (légköbméter)

Helyiség alapterülete (belmagasság 2,7m)

2,5 kW

62 m3

23 m2

3,5 kW

89 m3

33 m2

5,2 kW

130 m3

48 m2

7,1 kW

178 m3

66 m2

10,5 kW

262 m3

97 m2

14,1 kW

354 m3

131 m2


Na ez a táblázat már konkrétabban segített a választásban, vagy legalábbis kezdtem valóságosabban érezni, hogy melyik helyiségünkbe mekkora klímát is kellene vennem.

A két szobában és a konyhában terveztem ilyen módon a fűtést megoldani. 
A nyárra, nagy melegben a hűtés már csak hab lesz a tortán.

Fontos, hogy ne méretezd alá a helyiségnek a klímádat! Mert oké, hogy olcsóbb az ára mikor megveszed a kisebb teljesítményűt, viszont állandóan csúcson fogod járatni a megfelelő hőérzet elérése miatt. De így sokkal többet fog fogyasztani, mint ha kicsit fölé pozicionáltad volna a teljesítményét. Ezt felismerve a 2,5 kW változat mellet tettem le a voksomat.

Következő bejegyzés: