Klíma jósági besorolása
Adott a helyiséged mérete és annak lég köbmétere, de tudod, hogy mekkora teljesítményű klímát üzemeltess benne? Ha a válaszod nem, vagy talán, akkor feltétlen olvasd el az alábbiakat.
Most hogy már eldöntöttem, hogy a Daikin márkát választom, a következő feladat az elképzelésemnek megfelelő típust kiválasztása volt. Több webáruházban nézegettem a márka termékeit, és mivel a cég termékei elég nagy skálában megtalálhatóak, így az első nem feltűnő (már nekem) részletekben kerestem a különbségeket. Bízva abban, hogy találok valamit amibe kapaszkodhatok, a választásom során.
Pl. ilyenekről addig mit sem tudtam, hogy COP, SCOP vagy EER, SEER értékeket miért is tüntetik fel a termékek mellett melyeknek mértékegységét kW-ban számolják. Elkezdtem keresgélni és rá is találtam (már nem is emlékszem hányadik oldal megnyitása után) a pontos jelentésükre.
Itt említeném meg, hogy sok klímát kínáló webáruháznak csak némelyike tudatja ezt a látogatóival, leendő vásárlóival. Pedig ezen adatok ismeretében, sokkal könnyebben tudna az ember választani. Mint ahogy az autógumiknál is kötelezővé tették a gyártóknak a termék jósági fokának feltüntetését. Bizonyára mióta ezeket az adatokat a kereskedők is tovább közlik a vásárlók felé, az autógumi piac is érezhető változáson ment keresztül.
Na így van/lesz ez a klímák esetében is. Főleg, hogy ma már a városi felhasználók 25% használja fűtésre is az arra alkalmas klímaberendezését, míg a vidéki klímatulajdonosok esetében ez a szám 5%. Ezek a számok akkor fognak emelkedő tendenciát mutatni, ha kellő tájékoztatásban részesülnek a felhasználók, hogy árammal fűteni nem drága!
Akinek említettem, hogy átálltam az elektromos fűtésre, az első kérdés mindig az volt, hogy nem lesz az drága? Ezt a blogot azért is hoztam létre, hogy adatokkal bizonyíthassam, hogy igenis olcsó árammal fűteni. Természetesen a vásárolt klíma jósági besorolása teszi olcsóbbá ezt a fűtési módozatot.
Na, hogy te, aki ezt a blogot olvasod is megtudd, (ha még nem találkoztál volna vele) ezeknek a mozaikszavaknak a jelentését és jelentőségét, íme a "titok" magyarul, érthetően.
COP: Fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.
SCOP: Szezonális fűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros fűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott fűtési szezonban, figyelembe véve a hideg és kevésbé hideg napokat.
EER: Hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros hűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy meghatározott fix külső és belső hőmérséklet esetén.
SEER: Szezonális hűtési hatékonyság, melynek értéke megmutatja, hogy hány szoros hűtőteljesítményt tud a használat során berendezésünk biztosítani a befektetett elektromos áramból, egy adott hűtési szezonban, figyelembe véve a meleg és kevésbé meleg napokat.
A klíma jósági besorolása SEER valamint SCOP érték alapján:
|
SEER |
SCOP |
|
|
|
|
A+++ : SEER >= 8,5 |
A+++ : SCOP >= 5,1 |
|
A++ : 6,1 <= SEER < 8,5 |
A++ : 4,6 <= SCOP < 5,1 |
|
A+ : 5,6 <= SEER < 6,1 |
A+ : 4,0 <= SCOP < 4,6 |
|
A : 5,1 <= SEER < 5,6 |
A : 3,4 <= SCOP < 4,0 |
|
B : 4,6 <= SEER < 5,1 |
B : 3,1 <= SCOP < 3,4 |
|
C : 4,1 <= SEER < 4,6 |
C : 2,8 <= SCOP < 3,1 |
|
D : 3,6 <= SEER < 4,1 |
D : 2,5 <= SCOP < 2,8 |
|
E : 3,1 <= SEER < 3,6 |
E : 2,2 <= SCOP < 2,5 |
Az interneten találtam táblázatokat, amiket itt meg is osztanék.
Ezen adatok birtokában már szűkült a lehetségesen szóba jövő klímák köre. De jött a következő, eddig ismeretlen műszaki jellemző vagyis mekkora kW teljesítményű gépre lesz szükségem.
Az első táblázat egy normál felületekkel rendelkező helyiséget vesz figyelembe, míg a második egy extrém (nagy üvegfelület, padlástér stb.) helyzetre közöl adatokat.
|
NORMÁL |
||
|
Klíma névleges teljesítménye |
Helyiség térfogata (légköbméter) |
Helyiség alapterülete (belmagasság 2,7m) |
|
2,5 kW |
81 m3 |
30 m2 |
|
3,5 kW |
116 m3 |
43 m2 |
|
5,2 kW |
173 m3 |
64 m2 |
|
7,1 kW |
238 m3 |
88 m2 |
|
10,5 kW |
351 m3 |
130 m2 |
|
14,1 kW |
470 m3 |
174 m2 |
|
EXTRÉM |
||
|
Klíma névleges teljesítménye |
Helyiség térfogata (légköbméter) |
Helyiség alapterülete (belmagasság 2,7m) |
|
2,5 kW |
62 m3 |
23 m2 |
|
3,5 kW |
89 m3 |
33 m2 |
|
5,2 kW |
130 m3 |
48 m2 |
|
7,1 kW |
178 m3 |
66 m2 |
|
10,5 kW |
262 m3 |
97 m2 |
|
14,1 kW |
354 m3 |
131 m2 |
Na ez a táblázat már konkrétabban segített a választásban, vagy legalábbis kezdtem valóságosabban érezni, hogy melyik helyiségünkbe mekkora klímát is kellene vennem.
A két szobában és a konyhában terveztem ilyen módon a fűtést megoldani.
A nyárra, nagy melegben a hűtés már csak hab lesz a tortán.
Fontos, hogy ne méretezd alá a helyiségnek a klímádat! Mert oké, hogy olcsóbb az ára mikor megveszed a kisebb teljesítményűt, viszont állandóan csúcson fogod járatni a megfelelő hőérzet elérése miatt. De így sokkal többet fog fogyasztani, mint ha kicsit fölé pozicionáltad volna a teljesítményét. Ezt felismerve a 2,5 kW változat mellet tettem le a voksomat.
Következő bejegyzés: